2014. március 24., hétfő

6.rész
*1 hét múlva*
Lassan már 1 hete itthon vagyok , de az utolsó kórházi látogatása óta nem hallottam róla semmit. Nem tudom mi történhetett vagy mit csináltam , hogy még egy szaros üzenetre sem méltat , hogy: Szia! Már nem érdekelsz. Hagyjuk egymást békén és tegyünk úgy , mintha nem is ismernénk egymást.
Még ezt is könnyebben elviselném , mint ezt a tudatlanságot! A többiekkel sem találkoztam , de ők legalább rám írtak , hogy mi van velem stb stb... Aztán , mikor rákérdeztem , hogy akkor most mi ez az egész elkezdtek hebegni-habogni és tereltek. A sok próbálkozás után úgy döntöttem nem írok többször Ryannek és a többieket sem fogom ezzel nyaggatni , mert ahogy ez látom hétpecsétes titok....
Ma megyek végre vissza a koleszba és visszatér minden a régi kerék vágásba. Mit is gondoltam? Attól , hogy párszor meglátogattak meg jól elbeszélgettem velük egyszerre a legjobb barátjuk leszek? Istenem... Túl naív vagyok. Csak azt kívánom nehogy összefussak valamelyikőjükkel is. Nagyon furcsa lenne. Igazából nem is tudom , hogy miért... Ők nem csináltak semmit! De akkor is jóban vannak vele! Ajj... Miért kell mindent ennyire felfújnom? Mindig ezt csinálom. Inkább hagyom az egészet a fenébe!
Ezekkel a gondolatokkal szórtam bele a cuccaimat a bőröndjeimbe. Vonattal fogok visszamenni Londonba. Aztán onnan pedig majd taxival kell a koleszig mennem , mert ennyi cókmókkal nem szállhatok fel a buszra.
Anyáék kivittek az állomásra , kipakoltuk az összes holmimat , anya 120-adszorra is megkérdezte , hogy jól vagyok és végre felszálltam a vonatra.
A több , mint 3 és fél órás út után fáradtan cibáltam ki az összes cuccomat és indultam ki az állomás elé. Ott hívtam egy taxit , ami 10 percen belül ott is volt. A sofőr volt olyan kedves és bepakolta a bőröndjeimet a csomagtartóba és már indultunk is.
Egy jó fél óra alatt oda is értünk. Még segített kipakolni a cuccaimat , kifizettem az utat és már ott sem volt. Na akkor cibáljunk fel 4 bőröndöt és 2 kisebb táskát a 7.emeletre. Nagy élmény lesz. Mikor végre felszenvedtem mindent a szoba ajtajához , előkerestem a kulcsomat és benyitottam. De ott nem mindennapi látvány fogadott.
Itt lenne a 6.rész. Nem lett valami hosszú , de csak így tudtam érdekes befejezést írni. A következő már hosszabb lesz. Köszönöm a komit az előző részhez és remélem ez is tetszeni fog ;) Új rész szerdán lesz. Fletchy xx

2 megjegyzés:

  1. Szia! :D Jaj ne már.. mindig a legjobb résznél hagyod abba!:D Most szerinted én egész szerdáig fogok bírni várni?:D Istenem..:D:D
    De amúgy nagyon jó rész volt..most várhatok 4 napot:$ Nem lehetne hamarabb? Mondjuk holnapra? De nem eröltetem..ahogy akarod (nem nagyon kíváncsi vagyok!! :3 )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :D
      Muszáj ott abbahagyni :DD
      hát muszáj lesz :D
      nem , majd szerdán felrakom :DD gonosz vagyok muhaha xd

      Törlés