7.rész

"Mikor végre felszenvedtem mindent a szoba ajtajához , előkerestem a kulcsomat és benyitottam. De ott nem mindennapi látvány fogadott."

Pont a szoba közepén falta egymást Bridget és Andy. Ez a látvány eléggé lesokkolt. Mindenre számítottam csak erre nem. Már eléggé kínosan éreztem magam , ezért megköszörültem a torkomat. Ahogy , ezt meghallották azonnal szét ugrottak és ijedten néztek rám.
-Szia Sophia! Már vártam , hogy ide érjél.-törte meg a kínos csendet Bridget.
-Hát én is alig vártam , hogy visszajöhessek. De nem erre akartam ide érni.-nevettem.
-Nagyon sajnálom , hogy nem mondtam el , de ez elég bonyolult.-mondta lehajtott fejjel.
-Semmi baj , de majd mindent el kell mesélned.-ígértettem meg vele.-Hát téged sem mostanában láttalak utoljára.-fordultam Andyhez.
-Hát nem. Hogy vagy?-jött oda hozzám és megölelt.
-Megvagyok , gyógyulgat a sebem és végre visszajöhettem.-mondtam.
-Ennek örülök.-mosolygott rám.
Éppen mondani akartam valamit , mikor megszólalt Andy telefonja. Ahogy letette sűrű bocsánat kérések közepette távozott.
-Mindent el kell mesélned.-ültem le az ágyamra , ami Bridgeté mellett volt.
-Jó. Hát úgy kezdődött ez az egész , mikor haza küldött minket Dr. Lawson , nem kellett vonattal visszajönnöm , mivel Andy felajánlotta , hogy elvisz. Először nem akartam , mondván biztos van jobb dolga is annál , hogy engem fuvarozgasson. De nagy nehezen rávett. Út közben tök jól elbeszélgettünk , mikor haza értünk elkérte a telefonszámomat és elhívott sétálni egyet a városba. Nagyon jó volt egy csomót sétáltunk és jobban megismertük egymást. A nap végén felvitt a London Eye-ra és megcsókolt. Végül pedig megkérdezte , hogy leszek e a barátnője.-mondta elpirulva.
-Ez olyan aranyos! Nem akarok akadékoskodni meg ilyesmi , de nem siettétek el kicsit ezt az egészet.-szólaltam meg.
-Lehet , de nem érdekel. Csak a mának élek és nem érdekel mi lesz a jövőben.-válaszolt-Veled és Ryannel mi a helyzet?
-Semmi. Mi lenne? Az utolsó látogatása óta nem képes visszaírni... Ennél még az is jobb lenne ha megmondaná , hogy nem akar tőlem semmit és hagyjam békén.-csóváltam a fejemet.
-Most komolyan ezt csinálja? Én nem ilyennek ismertem meg. Nem gondoltam volna , hogy ezt csinálja.
-Hidd el , én sem.-nevettem kínomban.
-Ráfogok kérdezni Andynél , hogy mi ez az egész!-határozta el.
-Nem muszáj. Most már nem tud érdekelni.-álltam föl az ágyamról és elkezdtem kipakolni a bőröndjeimből.
Még beszélgettünk egy ideig , de már nagyon későre járt ezért gyorsan lezuhanyoztunk és már aludtunk is.

*Másnap*

Reggel 6 órakor szólt az ébresztő. Lassan kikászálódtunk az ágyból és elkezdtünk készülődni. Én egy fekete szaggatott nadrágot , egy Paris feliratú fehér pólót és egy bakancsot húztam a lábamra. Bridget egy farmert , szintén egy Paris-es pólót és egy converset vett fel. Mire készen lettünk már indulnunk is kellett. Még gyorsan magamra kaptam a bőrkabátomat , Bridget meg a kardigánját és a táskánkkal együtt siettünk le az ebédlőbe reggelizni. Ott gyorsan elfogyasztottuk , amit kaptunk és már indultunk is az egyetemre.

*Délután*

Elég nehéz napunk volt. Főleg nekem , mert alig értettem valamit úgy is , hogy egy csomót tanultam otthon. Most is itt görnyedek a matek fölött és próbálom megérteni ezt a rohadt egyenletet. Már éppen földhöz vágtam volna , mikor kopogtak az ajtón.
-Majd én nyitom. Maradj csak.-álltam fel és elvánszorogtam az ajtóig. Gondoltam biztos Andy jött Bridgethez , de nagy meglepetésemre Joel állt az ajtóban.
-Szia.-köszöntem.
-Szia. Jöttem matekozni.-jött beljebb miközben én elálltam az útból.-Bridget írta , hogy nem megy a matek és nem tudna e valamelyikőnk segíteni.-magyarázta.
-Ááá így már minden világos. Hát mit ne mondjak rám férne egy kis korrepetálás.-mondtam.
-Na akkor nézzük csak , hogy is van ez...-vette kezébe a könyvemet.
Késő estig itt volt és segített mindenben. És végre megértettem!
-Nagyon , nagyon szépen köszönöm , hogy eljöttél segíteni.-köszöntem meg neki.
-Semmiség.-legyintett.
-Nem az! Hozzám nem kis türelem kell.-nevettem.
-Azért nem volt olyan vészes.
-Remélem is.-mosolyogtam.
-De most már tényleg mennem kéne , mivel holnap kora reggeltől késő estig próbálunk. Tényleg Bridget eljöttök? -nézett mögém.
-Én biztosan. Aztán , hogy Sophia jön e az csak rajta múlik.-válaszolt.
-Akkor eljössz?-nézett rám.
-Persze , ott leszünk mindketten.-feleltem.
Miután Joel elment , elpakoltam a cuccaimat a táskámba , lefürödtem és lefeküdtünk aludni.

Ennyi lett volna a 7.rész. Most nem fogok sokat dumálni, csak annyit, hogy köszönöm a komit nagyon örültem neki. A következő részt szombaton rakom ki. :) Fletchy